Én ugyan a "kilencbe'" jártam, a "Franzstadtba" 7 éven keresztül, de- vagy éppen ezért - közelinek éreztem a témát. Rajzos és rajzfilmrajongó lévén (Rajz és vizuális kultúrából van az érettségim) már régóta meg szerettem volna nézni a Nyócker! című alkotást, ami egyébiránt 2005-ben Európa Legjobb Rajzfilmje díjat hozott kis hazánknak.
Nem az a minden hétvégén megnézném, de nem is egyszer nézhető. A történetet magát már Shakespeare lejegyezte (Sok hűhó semmiért), nekem kifejezetten tetszett az "én inkább a lányokat szeretem"-fricska. Végre nem egy "belzúgtam, megszedtem magam s nagy harcok árán enyim a csaj"- történet. Ezért olyan valóságos.
A zenéjét CD-n nem venném meg és nem hallgatnám rongyosra -sorry én ilyen vagyok,( kinek a pap, kinek a papné)....- viszont nagyon odaillő, ilyen téma alá mégse keverhet az ember Mozartot.
A grafikája nagyon tetszik, szeretem a ronda,de kifejező rajzokat, az animációs technika egyedi, bár nekem bevillant a '90-es évek Uborkája is (politikai bábkabaré volt anno). A többnyire azonos hangú és arcú karakterek ötlete zseniális.
Kiemelendő momentum számomra, mikor az elején, mikor valakihez hozzákerül az alapesetben Deák Ferenc arcképével díszített fizetőeszköz (lopva B. Petrától a kifejezést utólagos engedelmével), akkor az új tulaj arcmása feszít rajta.
Összességében jó kis mozi ez, realisztikus, kiélezett.
