Uránia Nemzeti Filmszínház. Maga a csoda. Mesésen gyönyörűszép beltere miatt már megéri betérni. Bent a Csortos-és a Fábri-terem előtt hangulatos indiai teaház van,megkérik az árát, úgy igaz, de azért a hangulatért megéri. Igazi FILMSZÍNHÁZ, s nem egy Multiplex mozi akármilyen filmekkel. Kultúrát, értéket közvetít-Operaelőadásokat, de megemlékezik Dargay Attiláról is most jún.20-24-ig.
A Tragédiáról
Nem ajánlom annak, aki nem ismeri Madách művét és/vagy Jankovics Marcell munkáit. A sokszor félelmetes, de annál kifejezőbb egymásba átfolyó képsorok amúgy is sajátjai a rendezőnek, s e műre még inkább odaillik ez a folytonosság. "A kor folyam", Madách is ezt írja.
Marcell bácsi tudatosan az adott kor művészetével illusztrál, például az egyiptomi falfestmények, görög vázák, később ókeresztény mozaikok és ikonok, fametszetek stílusában éled újra Ádám, Éva és Lucifer.
Ismét kitérnék a rajzoló kifejezőségére, mely engem ámulatba ejt .
Az egyiptomi színben az egyes rabszolgák kövekké alakulása jelzi az építkezésben nyert halálukat a görög színben az alakok színváltozása jelzi hovatartozásukat. Rómában a környezet mozog, a szereplők szobrok, s az élvvel.kéjjel teli kor pusztulásra, s a vallásbeli újjászületésre van ítélve. A bizánci színben a vallások harcai univerzalizálódnak a püspök alakváltozásaival. Prága fekete-fehér, hideg, ellenben Párizs vörös és kék és véres, szabad, vad , vakmerő. S az újbóli rideg fekete-fehér tudományból szinte az egyetlen menekülés a könyvek égetése.
Londonban a világ kiszínesedik, bár vissza-visszatér a fametszet-jelleg, minden mozog . Madách művének egyik alapteóriája, mely az idők múlásával egyre idősebbnek mutatja Ádámot, itt mutatkozik meg a legszembetűnőbben. S mert London Madách jelene, Jankovics belesűríti a XX. századot. Az óriáskerékből kiváló helyszínek, s a végén az élet kereke Ivetka barátnőm Ratas című munkáját (katt) juttatja eszembe, mely felépítésben nagyban hasonlít Madách művére.
Az utópikus színek talán a legkifejezőbbek : a falanszter egyenfehérsége, melyben fel-felismerjük a XX. század rémalakjait, színesre vált, midőn Ádám és Éva érzelmei kivirágoznak. Az Űrben Ádám testét elhagyva űrhajóként lebeg. Az eszkimó szín alig látható alakjai szintén Madách korának ideológiáját tükrözi: a Föld kihűl, az ember elállatiasodik.
A szereplők önazonosságára a legjobb példa Lucifer, aki mindig kutya képében, vagy kutyára emlékelztető arccal jelenik meg.
Bár 12+-os besorolású, én egy 16+-t,-a római és a 2.prágai szín esetében 18+-t adnék neki. Jankovics Marcell az élő magyar bizonyíték arra, hogy nem minden rajzfilm gyerekmese.
Ajánlom annak, aki ismeri/tiszteli/szereti Jankovicsot és a Tragédiát. Ők élvezni fogják Jankovics Tragédiáját.
